Ninh Binh – Trang An

Ninh Binh – Trang An

Nem szívesen hagytam el a Phong Nha Nemzeti Parkot. Szerettem ott lenni. De annyi felfedezni való maradt még. Indultam tovább Ninh Binh-be. Igaz Ninh Binh a város neve is, de a tartományé is. És ha arról olvastok, hogy Ninh Binh fantasztikus, akkor soha ne a városra gondoljatok. Az ide tartó turisták és utazók többnyire két kis településre igyekeznek: Tam Coc-ba, vagy Trang An-ba. Mindkettő kb. 10 kilométerre van a várostól és mindkettő egyre népszerűbb. Tam Cocban van több étterem, pénzváltó, egy csomó utazási iroda, kisbolt, rengeteg szállás és némi éjszakai élet is. Ráadásul már a legtöbb turista busz is megáll itt. Trang Anban ellentétben ezzel semmi nincs. Csak szállások egy földút és egy kis folyó mellett és csodaszép természet. Na, itt semmilyen tömegközlekedési eszköz nem áll meg.

Valószínűleg a megközelíthetősége és a korai népszerűsége miatt Tam Coc ismertebb és zsúfoltabb is. Én viszont Trang An-ba tartottam. Hajnal 4-kor tett ki az éjszakai busz Ninh Binhben, innen kellett valahogy eljutnom Trang An-ba. Sötét volt és hideg, szitált az eső. Azt a néhány itt leszállót szétkapkodták a taxisok, de nekem nem volt tervben többszázezer dongot kiadni erre a projektre. Egy másik utazóval összefogva találtunk egy lúzer taxist, eljátszottuk, hogy találtunk egy Grab-et (a helyi Uber) nagyon olcsón, erre hirtelen ő is árat engedett. Kettőnknek így nem volt rossz üzlet. A taxiból az én szállásomtól kb. 800 méterre szálltunk ki, ahonnan gyalogosan folytattam az utam. Ez mondjuk annyira nem volt jó ötlet, mert világítás nem volt, egyre jobban esett az eső, még mindig sötét volt és csak kb. tudtam, hogy hová is megyek. Meg mondjuk a fel-fel ébredő kutyák ugatása sem volt olyan biztató. De végül csak kétszer tévedtem el, mire megérkeztem a szállásomra. Ott az esőtől menedéket találva letelepedtem a recepción és vártam, hogy lassan felébredjen a személyzet. Miközben egyre többet láttam a minket körülvevő gyönyörű világból, szuperkorán be tudtam jelentkezni és még a szobába is beengedtek, ahol összerogytam egy pár órás extra alvásra, bepótolandó az éjszakai buszozás okozta hiányt.

Még mindig esett és hideg volt mikor felébredtem, úgyhogy már megbékéltem azzal, hogy pihenéssel töltöm az időt, és hogy végül is nem fogom használni az amúgy jól kinéző medencét sem. Dél körülre elállt az eső és felszállt a köd is, így gyalog indultam felfedezni a környéket.

Trang An - boats in the green - pinterjuco.hu

Majd úgy döntöttem, ez a megfelelő idő, hogy az UNESCO világörökség részét képező Trang An vidék ikonikus hajóútját bejárjam, mert talán kevesebb lesz a szokásosnál a turista. Így is lett.

Trang An - boats ahead - pinterjuco.hu

Trang An - boat trip - pinterjuco.hu

Szuper egyszerűen megy itt a hajózás. Van angol nyelvű ismertető is, megveszed a jegyet, majd a csónakokhoz sétálva közlöd, hogy melyik útvonalat szeretnéd bejárni a háromból, és a személyzet a hasonló útvonalat választókat összecsoportosítja, és négyesével hajókba osztja őket. Így kerültem egy dán minisztériumi osztályvezetővel és egy vietnámi párral egy hajóba, hogy a hármas útvonalat bejárjuk. Az ígéret szerint láttunk templomokat, barlangokat és a Skull Island egyik forgatási helyszínét is. A hajóút 3 órás és valami csodaszép. A megmaradt kis köddel egészen misztikus és tényleg csodaszép. Beszélgettem, álmélkodtam, kattintgattam, álmélkodtam és még egy kicsit álmélkodtam. Elbűvölő vidék. A hegykúpok csodaszépek, olyan mintha egy művész helyezgette volna őket lelkesen a terepasztalra. Néhol indokolatlanul tömören sorakoznak, máshol elszórtan, itt-ott egy, bohókásan, köztük pedig lomhán kanyarog a folyó.

Közben pedig nagyon érdekes beszélgetésbe keveredtem Lisa Lottéval, aki egyébként munka miatt látogatott Vietnámba, de egy napra elszabadult Hanoiból, hogy a sokadik vietnámi úton lásson is végre valamit az országból, ne csak tárgyalótermeket és szállodaszobákat. Klassz volt egy utazó családanyával beszélgetni: jobbára ő kérdezett a solo-utazásról, de beszélgettünk a modern kor kihívásairól, az anyaságról, a gyereknevelés szépségeiről és fájdalmáról, a 21. századi karrier-kihívásokról, a szabadságról. 

Csodaszép nap volt és ez a vidék nagyon a szívemhez nőtt.

Az utána következő napokon biciklivel és a német Isabellel jártam be a környéket. Ahogy más utazóktól hallottam, a környéken bringázni szuper, mert “olyan lapos, mint egy palacsinta”. Ez az első napon nagyjából igaz is volt, de arra talán nem gondolt senki, hogy a biciklivel megyünk el a Bia Dinh Pagodáig, és tekerünk a két nap alatt összesen 80-90 km-t. Mindezt persze egy városi bringán, sebességfokozatok és világítás nélkül. De klassz két nap volt, nem panaszkodom.

Tam Coc - pinterjuco.hu

Tam Coc - sunset - pinterjuco.hu

Imádtam a rizsföldeken bóklászni, a Mua barlang fölötti kilátóba felcaplatni és csodálni a környéket, átkerekezni Tam Cocon és meglesni az ottani csónaktúrán lábbal evező evezősőket, megnézni az eldugott kis pagodákat, gyönyörködni a naplementében, vagy csak nézni a rizsföldeken dolgozók munkáját. Kerülgettem a teheneket a rizsföldeket elválasztó kis töltésen, ámuldoztam az út mentén árult egész kecskék felett, iszogattam a csepegős vietnámi kávét az út mellett, örültem, hogy itt vagyok, és láthatom mindezt.Trang An - Mua Cave Lookout - pinterjuco.hu

Trang An - Mua Cave - pinterjuco.hu

Az első szállásomról elköltöztem. Kevéssé bírom, ha a koszosfehér falon tucatnyi szétmázolt véres szúnyog vesz körül éjszakánként, nem működik a légkondi/ventillátor, reggelente küszködő botsáskát találok a mosdókagylóban, az ágyneműt nem cserélik a vendégek között és a szobát sem mosták fel valószínűleg az előző század óta. Az új szállásom egy eldugott kis tavacska mellett volt – amellett, hogy patyolat tiszta volt – elképesztő hangulattal. Bambusz stégeket építettek a tóra, ahonnan verhetetlen kilátás nyílt a hegyekre.

Trang An - jetties - pinterjuco.hu

Trang An - sunset - pinterjuco.hu

A környéken van Vietnám – a helyiken szerint pedig egyenesen Délkelet-Ázsia – legnagyobb pagodája. Ide is elkerekeztünk. Már csak a táj miatt is megéri ide eltekerni. Mondjuk ma már lehet, hogy a motort választanám erre az útra, de bringával is teljesíthető, ha nem sietünk sehová. Ez a pagoda az iskolapéldája annak, hogy milyen az, amikor valami ingyen van Vietnámban. Szóval ide ingyenes a belépés. Ez annyit tesz, hogy lefalaztak minden utat, ami a pagodához visz, és az azt körülvevő falon minden kapu zárva, egy kivételével. Kialakítottak egy óriási parkolót, ami relatív távol van az egésztől, és ahol persze nem ingyenes a parkolás, biciklivel sem. És attól függ az ár, hogy mennyire akadsz ki. Isabelle már a hiszti határán volt a fárasztó bringázás után, így mi megúsztuk egy kisebb összeggel. Innen akár el is lehet gyalogolni a pagodáig, ha persze megtalálod a gyalogutat. Ez a hely is az UNESCO világörökség része, de angol nyelvű feliratokra ne nagyon számítsunk. Bárkit kérdeztünk, hogy merre van a gyalogút, lelkesen mutogatott az elektromos kis autók felé, hogy azt használjuk inkább némi felárért, és a világért sem akarták elárulni, hogy hol mehetünk gyalog. Nevetségesnek gondolom ezt az egészet. Boldogan fizetek egy tisztességes összeget belépőként, de ez az ingyenes, csak fizess ezért meg amazért típusú szolgáltatás, amire amúgy semmi szükségem, nem annyira szimpi. Van a pagodának egy-két szép szeglete, de nem ez volt a hab a tortán a Ninh Binh-i látogatásom alatt. Szóval ha kimaradna és csak a táj szépségét élvezed az ittlét alatt, az is nagyon rendben van.

Tényleg elbűvölő vidék, simán el tudnék tölteni itt pihenéssel akár egy hetet is. És a legjobb, hogy az sem akkora baj, ha nem jó az idő, mert esős-ködös időben is csodaszép és remek hangulata van. De a további célpontokra és az ottani időjárásra is gondolnom kellett, és amikor úgy tűnt, hogy lesz egy kedvező időjárási ablak, útra keltem Cat Ba felé.

Árak

  • Buszjegy Phong Nha és Ninh Binh között: 200.000 – 220.000 dong (2.430-2.670 HUF)
  • Trang An hajójegy: 200.000 dong (2.430 HUF)
  • Tam Coc hajójegy – hajónként fizetendő: 150.000 dong (1.830 HUF)
  • Tam Coc belépő a hajózáshoz – fejenként: 120.000 dong (1.655 HUF)
  • Mua barlang és kilátó belépő: 100.000 dong (1.215 HUF)
  • Mua barlang parkolás: ingyenes a kapukon belül
  • Binh Dinh Pagoda belépő: ingyenes
  • Binh Dinh Pagoda parkolás: 10.000 dong két bringára (122 HUF)
  • Bia Dinh Pagoda: ingyenes
  • Bia Dinh Pagoda parkolás: 5.000 dong két bringára (60 HUF)
  • Bia Dinh Pagoda – elektromos kisautó a parkolótól a pagodáig: 30.000 dong (365 HUF)