Utazom

Megvan az az érzés, amikor lélekben már hónapok óta készülődsz, formálódik a terv, nézegeted a repjegyeket, aztán egyszer csak ott vagy, előtted a piros gomb: ha rákattintasz, tiéd a jegy, és az álmodozásból valóság lesz?

Órákig ültem fölötte. Néha odacsúsztattam az egeret, a kis nyilacska körbejárta a gombot. Menjek – ne menjek. Menjek – ne menjek.

Még vagy egy tucat másik oldalon végignéztem újra a lehetséges opciókat, minden úticélt a térségben minden lehetséges indulási és érkezési dátummal kombinálva. Végigfutottam az összes promóciós levelet, hátha valami tuti akció elkerülte a figyelmemet.

Hajnal kettőkor eluntam egy kicsit a hezitálást és egy lendületes mozdulattal kattintottam. Utazom. Technikailag Szingapúrba. Valójában az ismeretlenbe.