Készülődés – a cipőfűző

Ezt az írást annak a cipőfűzőnek szentelem, ami megoldhatatlan problémává nőtte ki magát az elmúlt hetekben.
Történt ugyanis, hogy lelkes sziklamászó-tanoncként vásároltam egy csodaszép beszállócipőt, amivel azonnal örök szerelembe estem. Hiába menetelt ki szépen-lassan a sziklamászás az életemből és menetelt bele a canyoning, a beszállócipő maradt. És használtam mindenhol, mert annyira szuper kényelmes és ráadásul állandóan mosolyra fakaszt, amikor ránézek. Így aztán ez a pár utazott velem – a flip-flopon kívüli egyetlen lábbeliként – az öt hónapos ázsiai útra is.
Kényelmes, nyúzható, városban is okés, terepen isteni, jól tartja a lábam, megbízható a talpa így nem csúszkálok mindenfelé, ráadásul a sarkánál lévő kis hurkokkal pont a hátizsákomra tudom őket szerelni, így nem foglalja a helyet a zsákban.
A nyúzás ellenére teljesen vállalható állapotban van még mindig. az egyetlen szépséghibája – és funkciós hibája is egyben – hogy a vibrálóan narancssárga gömbölyű cipőfűző külső héja elszakadt, így az utolsó utazós hónapokat egy vicces vészcsomóba kötözve töltötte. Ki- és bekötni már nem tudtam, a cipő “belelépőssé” avanzsált. És persze a hazaérkezés után is így maradt, mert mindig volt valami fontosabb. Egészen addig, amíg épp nem volt valami fontosabb dolgom, és cipőfűző-vadászatra indultam.
Sehol-de sehol nem lehet kapni ilyen fűzőt. Ezer meg egy cipőbolton, túrabolton és netes fórumon, bolton vagyok túl: zéró eredménnyel. És igen, megfordult már a fejemben, hogy egy tök más fűzőt teszek bele, de hát a lénye egy részét veszítené el a cipő a szín-és formaváltás miatt.
Nem adtam fel, írtam a gyártónak, aki egy hónapig nem reagált. Aztán írtam nekik facebookon is, hogy azért csöppet csalódott vagyok, hogy egy “szorri, de nem tudunk segíteni”-t sem sikerült válaszolniuk. Na, erre felkapták a fejüket, hogy de nézzük csak akkor, miről is van szó. Típus, méret, színkódok, fűzőforma és mindenféle adat cserélt gazdát, majd elkérték a címem, hogy akkor érkezne itt hamarosan az ajándék, csak hogy szeressem megint a cipőmet. Egész meghatottak.
Ekkor persze még nem számoltam a magyar csomagküldő cégek inkompetenciájával. Hogy két hetet kellett hadakoznom, hogy egy 100 grammos csomaghoz hozzájussak. Mert elsőre ugyan kijött a futár, de a 19 kapucsengőből nem találta azt az egyet, amin a nevem szerepel. Ezt sok-sok ügyfélszolgálattal folytatott telefonbeszélgetés követte, amiből több a vállalhatatlan kategóriába esett – mármint én voltam vállalhatatlan hisztiző, zokogó ügyfélként – és borzasztóan elszomorított, hogy így lehet csak bármit elintézni. De így lehet.
Végre eljutott hozzám a csomag, kibontottam és szembesültem a jó hírrel: 3 pár fűzőt is kaptam! És a rosszal: egyik sem olyan, mint amit kerestem 🙂 A probléma maradt. Továbbra is vadászom a megfelelő fűzőt, a cipőm addig is felemás marad: a pár egyik fele az eredeti fűzővel, a másik egy kevésbé szexi és izgi új fűzővel.