Hang En – a világ harmadik legnagyobb barlangja

Hang En – a világ harmadik legnagyobb barlangja

Már két évvel ezelőtt is, amikor az első délkelet-ázsiai utamra készültem, az első között írtam fel a listámra a Phong Nha – Ke Bang Nemzeti Parkot és egy többnapos barlanglátogatást. Akkor teljes Vietnám kimaradt, de a mostani utazás előtt ismét bevillant, hogy én látni szeretném ezt a csodát. A világ legnagyobb barlangja érthető okokból nem elérhető számomra (3.000 dolláros belépő a 4 napos túrára), de azért maradt még néhány opció.

Jelenleg 3 nagyobb kalandtúra-szervező cég visz barlangtúrákat a parkban és környékén, és mindegyikük ajánlata más, ugyanis egy adott barlangba csak egy cég visz utakat, tehát a terület gyakorlatilag fel van osztva. Az Oxalis a legrégebbi és legnagyobb cég, ami többek között a Hang Son Doong (a legnagyobb barlang) túrát is viszi. A Jungle Boss vezetője valaha az Oxalisnak dolgozott, most többek között a világ negyedik legnagyobb barlangjába, a Hang Pygmy-be visz utakat. És van még a Phong Nha Discovery kisebb túrákkal. Választék van bőven, de kétnapos túra 7 millió dong alatt nem nagyon van. Sokat gondolkodtam a dolgon, hogy bevállaljak-e egy ilyen kiadást, de a szívem azt diktálta, hogy mennem kell. Már csak az volt a kérdés, hogy melyikbe. Már otthon is néztem a videókat, mutogattam álmélkodva mindenkinek, hogy milyen jó lenne ott lenni. Aztán mégsem foglaltam le előre semmit, mert nem tudtam, hogy egyáltalán mikor érek a nemzeti parkba.

Mikor Hoi Anban voltam, elsétáltam egy Oxalis iroda előtt és betértem érdeklődni a lehetőségekről. Kettő túra is volt, ami érdekelt és kiderült, hogy valaki visszamondta a Hang En túrát abban az időszakban, amikor úgy gondoltam, hogy a parkban leszek. Ez azon túrák egyike, ami hónapokra előre betelik. Azt hiszem, okkal gondoltam azt, hogy ez egy jel. Egy kicsit azért gondolkodtam, mert tudtam, hogy ez a barlang cseppkövekben szegény, cserébe viszont óriási, és nem mindennapi élmény a barlangban éjszakázni. Szóval belevágtam, egy mozdulattal lemerítettem a bankszámlámat és vártam a kalandot.

A Hoi Anban foglalt Oxalis túrához a cég ingyenes utat ad Phong Nha faluba Hoi Anból, vagy Hueból. Ezt több nappal a túra előtt is igénybe lehet venni, szóval éltem is ezzel a lehetőséggel. Más dolgom nem is volt, mint a túra reggelén készen állni, hogy az Oxalis központba fuvarozzanak.

Ez egy olyan túra, ahol a barlanghoz gyalogolva kb. 15-20, majd persze visszafelé ugyanennyi, patakon/folyón kell átkelni. (Ezúton kérem a túrázós barátaimat, akik ismerik a patakátkelésekhez fűződő viszonyomat, hogy ne nevessenek nagyon.)

Pont ezért a goretex vagy vízálló cipő nem ajánlott, mert a térdig, néha csípőig érő vízben irgalmatlanul megszívja magát, utána meg már nem olyan vicces benne gyalogolni. Kaptam hát egy alap vászon túracipőt, egy hátizsákot, meg egy kulacsot, nekem csak az aznapi minimál cuccomat kellett cipelni. A porterek meg vittek mindent, ami a táborban szükséges lehet.

Kis színes, hogy mindeközben persze a túravezetők egy kis műanyag szandálban adják elő ugyanezt. Annak a modern másában, amit a vietkong katonák is hordtak a háborúban. Kb. egy 1 dolláros fröccsöntött cuccról beszélünk, amit pár éve kis módosítással a Gucci újraálmodott és 500 dollárért piacra dobott, és amin a vezetők azóta is jóízűeket röhögnek.viet cong sandals

A túra előtt kaptunk egy kis eligazítást, biztonsági útmutatót, átnéztük még egyszer a szükséges cuccok listáját, leadtuk az útlevelet, megőrzésre a felesleges csomagokat, aztán robogott is velünk a kisbusz a 30 percnyire lévő indulási ponthoz. Aznap nagyjából 10-12 km könnyű dzsungeltúra várt ránk. Az egyetlen nehézség, hogy az előző napi eső miatt rengeteg pióca volt az ösvényeken, amik a lehető legtrükkösebb módokon találják meg az utat a szabad bőrfelületekig. Zöld viperát is láttunk, és szerintem én vagyok az egyetlen, aki komolyan vette a biztonsági utasítást, hogy fotó és főleg szelfi nélkül lassan hátráljunk el az állattól – így hát nektek megmutatni nem tudom. A dzsungeltúra jutalma a látvány, ami a Hang En barlang bejáratánál fogad bennünket. A vezetők már gyakorlottan készítik az insta-kompatibilis fotókat: pózolj egy-kettő-három, újabb póz, most fordulj meg, nézz jobbra… Tényleg befogadhatatlanul óriási a 100 méter magas bejárati ív, ami előtt kb 2000 éve egy nagyobb omlás felhalmozott egy törmelékhalmot (ezen pózolunk), és egy kisebb oldalbejáraton jutunk be a barlangba. A táborhoz egy pici rafttal jutunk át a tavon, amiben később a bátrak meg is mártóznak.

Négyen indultunk úszni, és őszintén nem segített a többiek ‘bemegyek, de csak ha te is’ hozzáállása. Azokra a barátaimra gondoltam, akik a hegyi jéghideg patakokba is gondolkodás nélkül belevetik magukat, vettem egy nagy levegőt és belerohantam. Két perc múlva a többiek is követtek. A bent töltött idővel nem lett jobb a hőmérséklet, szóval pár perc múlva kiúsztam inkább. Hamar ránksötétedett, így a vacsora után mindenki aludni indult. Sokáig hallgattam a madarak neszezését, mielőtt elaludtam.

Másnap délelőtt felfedeztük a barlangot. Nincs túl sok cseppkő, de a barlang felépítése, az kőzetben lévő fosszíliák, a kialakulóban lévő formák és a hollywoodi Pán (Pán Péter) filmből ismerős helyszínek mind lenyűgözőek. A barlang kb. 2,8-3 millió éves, és a feltételezések szerint korábban egy összefüggő barlangot alkotott a Hang Son Doong barlanggal, a világ legnagyobbikával, aminek a bejárata mára 3 kilométernyire van a Hang Entől. Bár a Phong Nha – Ke Bang Nemzeti Parkban található Ázsia legrégibb karszt-rendszere (400-450 millió év), a Hang En viszonylagos fiatal korával a rendszer  peremén helyezkedik el. A ‘legnagyobbság’ pedig nem a barlang hosszát vagy mélységét, hanem a volumenét jelenti. A Hang En bejárati csarnoka 120 méter magas, és 140 méter széles, de a csarnok egy ponton 100 méter széles és 180 méter magas, és nagyjából 2 km hosszan húzódik a hegy belsejében. A barlangot minden évben elárasztja a Rao Thoung folyó, folyamatosan alakítva, erodálva, ezzel tágítva a barlang belsejét.

Miután kijátszottuk magunkat, bohóckodtunk a fényekkel, pózoltunk a gigantikus méretű csarnokban és próbáltunk menekülni a szaporán hulló denevér-ürülék elől, lassan visszaindultunk a civilizációba. Más útvonalon, de továbbra is sok-sok patakátkeléssel és végül egy 40-50 perces húzósabb emelkedővel később boldogan bontottuk a buszból előkerülő hideg sört és örömködtünk a megélt élmények felett.

Az Oxalis csapata kiválóan megszervezi a túrát, profi felszerelést adnak (Petzl sisak és Petzl barlangász fejlámpa), szükség esetén adják az vászon katonai bakancsot (36-46 méretben), a sátrat, kényelmes matracot és hálózsákot, a hordárokat akik mindezt cipelik, a teljes ellátást főtt étellel, a szakácsot, az angolul kiválóan beszélő és brit barlangászok által képzett vezetőket és a dzsungelt kiválóan ismerő segítőket. Személy szerint azt gondolom, hogy a túra túlárazott, de az élmény egyedi és monopólium van, szóval ha valaki a legek egyikére vágyik, akkor a megfelelő cégre bízza magát.

Ár

  • Oxalis Hang En 2 nap/1 éjszaka túra, teljes ellátással, 16 fős csoporttal: 7.600.000 dong (92.000 HUF)