Hónap: 2017 október

Főzősuli Yogyában: emelem a tétet

Főzősuli Yogyában: emelem a tétet

A kulináris utazásom meglehetősen jól sikerült, szóval izgatottan és mondjuk ki: telezabálva vártam a kurzust. Mindenképpen valami olyat akartam főzni, ami aztán otthon is menni fog, és ehhez tökéletes partnerre találtam a szakácstanonc társaimban, Kathleenben és Koenben, egy belga párban. Egy darabig tanácstalanul ültünk a 

Kulináris utazás: Yogya

Kulináris utazás: Yogya

Eredetileg egy bejegyzést akartam írni Yogyakartáról, de annyira beleszerettem itt a kajába, hogy erről muszáj írnom külön is. Sokan nehezen lépnek ki a nasi goreng – mie goreng (sült rizs – sült tészta) biztonságos zónájából, pedig az indonéz konyha magával ragadó. Még akkor is, ha 

Pihenőnap és meglepetések

Pihenőnap és meglepetések

Tanakodva állunk Janával probolinggoi buszpályaudvaron, miközben a cápák köröznek körülöttünk. Mindenki kiabál: taxi, Yogya, Banyuwangi, Jakarta, Malang, taxi, taxi, transzfer, hotel. Mi legyen? Én kilövöm Yogyakartát és végül megegyezünk Malangban, ami egy kelet-jávai, 1,2 milliós kisváros, egyetemmel, holland gyarmati örökséggel. Még a Szingapúrba tartó gépen 

A nagy álmom, Bromo

A nagy álmom, Bromo

Az egyik igazi nagy vágyam Indonéziában az volt, hogy láthassam a Bromo vulkánt, és a fantasztikus vulkáni tájat körülötte. Minden más csak extra ajándék, amit átélek itt. Ezért jöttem Cemoro Lawangba, mert innen a legkönnyebb megközelíteni a helyet, ha nem akar az ember csilliárdokat kifizetni 

Ijen és a kék lángok

Ijen és a kék lángok

Hajnali egykor kelek, meglepetésszerűen ismét egy hegyre megyek. A cél ezúttal az Ijen vulkán, de most nem napfelkeltét nézek. Ez valami egészen más. Az Ijen különleges kék fényeiről lett híres, amik egy francia fotós képsorozatán tűntek fel, majd jelentek meg mindenféle sajtótermékekben, kék lávaként titulálva. 

Megérkeztem Jávára

Megérkeztem Jávára

Ma nem sietek sehová. Az egyetlen feladat, hogy átjussak Baliról Jávára, és megtaláljam a szállásom, ami fent van a hegyen. Elgyalogoltam a kikötőbe és megvettem a jegyet a kompra, mindössze 6.500 rúpiáért (130 HUF). Ilyenkor tudatosul bennem, hogy máskor mennyire lehúznak. A komp út alig 

Úton, majdnem mint a helyiek

Úton, majdnem mint a helyiek

Lovinában ilyenkor nincs semmi, csak ausztrál nyugdíjasok. Mondjuk nem is az izgalmak miatt választottuk. Én lemondok a delfinles hajótúráról, eleget voltam már rosszul a tengeren. Naplemente nézéskor alakul a terv. Az eddig befutott legjobb ajánlat szerint 500 ezer rúpiáért visznek el kirándulni. Ami csak egyet 

Napfelkelte a Batur vulkánon

Napfelkelte a Batur vulkánon

Itt ülök Lovinában a hostel lobbijában és figyelem, amint egy angol és két ausztrál intenzív beszélgetésbe kezd a krikettről (legalábbis ennyit értettem az elején). Ekkor kapcsol ki az agyam és futtatja le az elmúlt két nap eseményeit. Tegnapelőtt elhagytuk Ubudot Minával, és elindultunk a Mt. 

Mindenki kedvence: Ubud

Mindenki kedvence: Ubud

Ubud? Á, azt imádni fogod. Nyugis, elbűvölő hely. Ha tudnám hányszor hallottam ezt. Van az a gyanúm, hogy Ubud az elmúlt 10 évben, de még az elmúlt 5-ben is iszonyú sokat változott. Aki az Ízek, imák, szerelmek féle romantikára számít, az szerintem sürgősen felejtse el. 

Visszatérek Balira

Visszatérek Balira

Szóval kinek volt ez a fantasztikus ötlete, hogy elmenjek egy szigetre, amit csak hajóval lehet megközelíteni? Gyorshajó-járat mi? Maximum két óra. Persze. Tegnap kiderült, hogy nem férek fel a reggeli hajóra, csak a délire. De gondoltam, annál nagyobb bajom sose legyen, hogy még pár órát