Wadi Rum, első látásra szerelem

Wadi Rum, első látásra szerelem

A petrai látogatást követő nap is korán keltünk, hogy a reggeli 9-10 közöttre ígért időpontban találkozzunk túravezetőnkkel Wadi Rum falu giga-parkolójában. Várt ránk egy minimum másfél órás autózás ismeretlen terepen, aminek botor módon kávézás nélkül vágtunk neki. Így hát megálltunk az autópálya mellett egy bodegánál kávézni, ahol rögtön helyi látványosság lettünk – olyannyira, hogy a tulaj jól meg is örökítette, ahogy a kalyiba mellett szürcsöljük a méregerős kávét. Ami egyébként eltemetett régi ízemlékeket hozott elő – egy egyhónapos izraeli utazás után évekig postán kaptam ezt a kávét izraeli barátaimtól, amit az akkori szívem párja egyszerűen csak tahikardiás kávénak hívott.

Wadi Rum parkolója egy izgalmas kavalkád. Minden beérkező autó megkapja a kérdést, hogy kihez érkezett. Ha csak a cég nevét mondod, akkor is azonnal rikkantanak a vezetőd felé. Aki meg csak úgy, mindenféle foglalás nélkül érkezik, arra azonnal épp ráérő túravezetők tucatja csap le mindenféle ajánlattal. Lehet csak napközbenre foglalni egy dzsipes vagy tevegelős túrát, vagy sátortáborban/barlangban alvósat, nyáron szabad ég alatt alvósat, vagy akár többnaposat is. 

Mi két napra jöttünk, és egy roppant szórakoztató, angolul kiválóan beszélő, jól főző vezetővel, Awaddal jártuk be a sivatagot. Először túl kellett esnem a sokkon, hogy a nyugati lányok túravezetése azt is magába foglalja, hogy módszeres ajánlatokat kapunk arra, hogyan is vigyük őt magunkkal haza, ahol ő boldogan főz majd ránk, amíg mi dolgozunk – gondolom egy remek shengeni vízumért cserébe. De ez azért félig csak vicc, és legfőképpen ártalmatlan udvarlási kísérlet, ami tulajdonképpen a túravezetés már-már kötelező kelléke. Amint ezen a rétegen túlverekedtem magam, rögtön megszerettem ezt az őszinte, nyitott, nyílt szívű és elszakíthatatlanul a sivataghoz tartozó srácot. Ismerte a helyet, mint a tenyerét. Itt született a sivatag egy eldugott völgyében, itt nőtt fel a bátyjaival, itt terelgette a család kecskéit a hegyek, dombok között, és itt terelgeti a turistákat is már 10+ éve. Csak általános iskolába járt, angolul a turistáktól tanult meg, honlapját egy volt ügyfele készítette neki, tudását a világról nem a hírekből, hanem a mindenhonnan érkező vendégekkel folytatott beszélgetésekből mélyíti. Nem volt olyan kérdés a sivataggal, a jordániai élettel, a beduinok életkörülményeivel kapcsolatban, amire ne adott volna érdekes és alapos válaszokat. Igazi meglepetésként ért viszont az, hogy mennyire magával ragadott a sivatag hangulata, és mennyire beleszerettem ebbe a vad, zabolázatlan, elementáris erővel rám ható tájba. Sose gondoltam volna.Wadi Rum - pinterjuco.hu

Az első nap bejártuk a “híres, kötelező” helyek egy részét, majd mikor jeleztük, hogy milyen nagy a tömeg, rögtön lett olyan opció, hogy kevésbé ismert, de csodaszép helyekre menjünk inkább. Crowd in Wadi Rum - pinterjuco.huEgy elhagyatott, óriási vörös homokdűne mellett ebédeltünk. Míg Awad ebédet főzött nekünk, addig Judittal megmásztuk a homodűnét, napoztunk, fotóztunk, és élveztük, hogy csak mi – és az itt kóborló éhenkórász tevék élvezik ezt a csodás látványt. A tábortűzön főtt ebédünk és a zsályás beduin tea isteni volt. Kedélyesen beszélgettünk, bolondoztunk, heverésztünk – ilyen, amikor a csontjaidban is érzed: az élet szép. A napot egy fantasztikus naplemente koronázta meg. Nehéz betelni ezzel a látvánnyal.Sunset in Wadi Rum - pinterjuco.hu

Az esti beduin vacsora (Zarb, beduin barbeque) mellett beszélgettünk a túravezetőkkel, segítőkkel, sztoriztak a sivatagi életről, a jordán-szaudi határ által kettészakított beduin családokról, a szaudi igazságszolgáltatásról, a dohánycsempészet veszélyeiről, az alakulóban lévő szaudi turizmusról (tudtátok, hogy november óra lehetséges turista vízummal Szaud Arábiába utazni, és hogy ott is vannak nabateus emlékek?), a beduin szokásokról. Majd közös csillagnézéssel zártuk az estét. Szerencsére épp újhold volt, csak egy keskeny, halvány sarló bújt meg a sarokban, így jól kirajzolódtak a csillagképek és a tejút is. Persze hiába a magyarázat, mi simán eltévedtünk volna, ha a csillagok állása alapján indulunk délre: hiába a magyarázat, valahogy nem állt össze az iránytű a szemünk előtt. De a hullócsillagokat megünnepeltük. Kicsit később Judittal visszatértünk további hullócsillagokat nézni – hiába no, túl sok volt a kívánság, kellett még csillag – és egy óriási hullócsillagot akkora sikongatással ünnepeltük, hogy a hangunkat a kilométerekkel odébb szemben álló óriási sziklafalak verték vissza… na, ekkor inkább elvonultunk aludni a sátrunkba, ahol meglepő módon egyikünk sem fázott, amíg reggeli ki nem dugtuk a lábunkat a takaró alól.

Másnap gyalogtúrára indultunk a sivatag déli részében. Rövid, de csodaklassz túránk végén a Jabal al-Hash hegy gerincére jutottunk fel, ahonnan az alattunk elterülő völgyben világosan kirajzolódott egy időszakos folyó medre, és a Wadi Rum hegyein túl már a szaud arábiai hegyek sejlettek fel. Wadi Rum - pinterjuco.huVisszafelé még bolondoztunk a homokdűnéken; Awad élvezte, ahogy száguldozik a dzsippel, mi meg vigyorgunk, ahogy a hajunkba kap a szél; leszaladtunk még egy dűnéről; állatok nyomait elemeztük majd ott hagytuk a saját lábnyomainkat a homokban; felmásztunk egy forráshoz; megcsodáltuk a természet sivatagi követ vörösről feketére, majd csíkosra, homoksárgára, végül újra vörösre váltó játékosságát. Aztán egyre több lett a dzsip körülöttünk és visszajutottunk a faluba. Én borzasztó nehéz szívvel hagytam ott a sivatagot. Simán ott töltöttem volna akár egy hetet is.

A naplementében indultunk vissza az autópálya felé. A buckamentes, lapos síkból a távolban kiemelkedő tanúhegyek között nyílegyenesen futó úton autózva egy pillanatra a vadnyugatra képzeltük magunkat. De az autópályán már ismét a forgalomra, és a fekvőrendőrökre koncentráltunk. Meg az egyre több felhőre, amik gyanúsan gyülekeztek fölöttünk. Ha itthon vagyunk, azonnal rávágtam volna, hogy hatalmas eső lesz pillanatokon belül, de ott csak tippelgetni tudtunk, meg ijedtem szemléltük a változatosabbnál változatosabb apokaliptikus színeket és formákat. 

 

Hasznos tudnivalók

  • 2 napos sivatagi túra, túravezetővel, szállással, teljes ellátással: 120 JOD/fő
  • ha nincs Jordan Pass, akkor a belépő Wadi Rumba 5 JOD
  • Awad, a túravezető elérhetősége: https://awadwadirum.com