Az öt leggyakoribb tévhit a jógáról
Rengeteg tévhit él a jógáról, de valahogy azóta jobban meghallom a szkeptikus megjegyzéseket és álkérdéseket, mióta jógázom. Jógatanárként talán még több ilyet hallok. Összegyűjtöttem azt a néhányat, amivel a leggyakrabban találkozom, és megosztom, én hogy látom, vajon ezek mennyire igazak, vagy mi lehet az alapjuk.
Jógázni csak az tud, aki elképesztően hajlékony
Sokakban él egy elképzelés arról, hogy a jóga csak a nagyon hajlékony embereknek való. Erre a képre bizony ráerősít az is, hogy a közösségi médiában jóga címszó alatt csakis elképesztő pózokba csavarodott, rendkívül fitt jógik képe ugrik az arcunkba. A lábak a nyakban, félkézen támaszkodva – néha szinte megfejthetetlen, hogy egy-egy testrész hogy került oda, ahol a képen látjuk. Igen, ez is jóga, de a jóga ennél sokkal-sokkal több. És tényleg mindenkinek való.
Ha ezt a felvetést hallom, mindig K Pattabhi Jois, az ashtanga jóga irányzat atyának mondása jut eszembe: “Bárki jógázhat. A fiatal ember jógázhat. Az öreg ember jógázhat. A nagyon öreg ember jógázhat. A beteg ember, ő is jógázhat. Az az ember, akinek nincs ereje, jógázhat. Kivéve a lusta embert; a lusta ember nem tud […] jógázni.”
Jógaoktatóként is gyakran szembesülök ezzel a feltételezéssel. Nem tudod a nyakadba tenni a lábad? Nem tudsz kézen állni? Akkor milyen jógaoktató vagy? Szorgalmas. Gyakorlok minden nap. És bár a jóga ászanák egy része ma még nem elérhető számomra, gyakorlok, és egyszer, napok, hónapok, vagy évek múlva oda érek. Azt is tudom, hogy nem ez a fontos.
Átérzem mindazok küzdelmét, akik a legkönnyebbnek tűnő pózok kivitelezéséért is megharcolnak, mert ilyen, vagy olyan okok miatt a testük még nem áll készen rájuk. De nem a csodás instafotó-portfólió a lényeg, hanem az, hogy rendszeresen – akár nap, mint nap – a jógaszőnyegre állunk, és gyakorlunk, a testünk és a lelkünk egészségéért.
A jóga csak egy újabb divathóbort a sportban
Igen, a jóga igencsak divatos mostanában. Mégis, több ponton sem értek egyet ezzel az állítással. Mert hogy kevéssé lehet átmeneti hóbort az, ami a nyugati világban évtizedek óta töretlenül ível felfelé. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy mostanra igencsak látványos, hogy rengetegen jógáznak, nagyon sok jógastúdió közül választhatunk és minden városlakónak van egy-két jógaoktató ismerőse. Az egyre hatékonyabb marketinggépezetnek köszönhetően a jóga ismertsége növekszik és egyre inkább elérhető sokak számára. Van jóga a sóbarlangban, a háztetőn, a termálfürdőben, a golfpályán, a teliholddal felmatricázott pincében és a jó ég tudja még hol. Ha a jóga nem is, de a naponta felbukkanó “Jóga-újdonságok” talán tekinthetők hóbortnak.
Én mégis azzal foglalkoznék egy pillanatra, hogy sport-e a jóga. És erre nincs jó válaszom, csak azt mondhatom: nekem nem. De el tudom fogadni, hogy másoknak a jóga testedzés. Mert nem érdekli, vagy nem akar mindazzal foglalkozni, amit a jóga a fizikai gyakorláson kívül jelenthet.
Én azt mondom, a jóga sokkal több mint a test edzése. Légzéstechnika, meditáció, életvezetési keretek, a test és a lélek megtisztítása, a megvilágosodáshoz vezető út. És ezzel el is jutottunk a következő tévhithez…
Csak a spiri-ezo emberek jógáznak
Némiképp ellentmondásban azokkal, akik a jógában csak a testmozgást látják, vannak azok, akik úgy gondolják, hogy a jóga valami befogadhatatlan spirituális tanítás, már-már vallás. Így a jóga azoknak nem való, akik alapvetően nem spirituális beállítottságúak.
Meglepődsz, ha ezzel nem értek egyet? Én magam meglehetősen racionális gondolkodású embernek tartom, és úgy gondolom, hogy azok, akik ismernek, meg is erősítik ezt. Talán nem véletlen, hogy a jógához alapvetően a mozgásformán, a pózokon, a testgyakorláson keresztül vezetett az utam. Időbe telt, míg megtanultam értékelni, befogadni és beépíteni a jóga más aspektusait is. De ettől nem lettem fura ruhákat hordó, állandóan mantrázó jóga-hippi. És saját választásomnak megfelelően az óráimat sem az OM mantra zengetésével kezdem. A jóga egy út. Egy olyan széles út, amin rengetegen elférnek. És mindenki olyan tempóban halad rajta, amilyenben neki, személyesen jó. Ki eddig jut, ki addig. Egyik sem jobb a másiknál. A jóga nem spiri vagy testedzés. Mindkettő, vagy kinek mi. És amíg ki nem próbálod, vagy nem gyakorlod rendszeresen, nem tudod meg, hogy neked mit jelent.
Minden jógi vega
Nem, nem minden jógi vega, bár tagadhatatlanul nagy számban vannak vegetáriánusok vagy vegánok a rendszeresen jógát gyakorlók között. Úgy gondolom, hogy két alapvető magyarázata van annak, hogy ez a tévhit széles körben elterjedt. Az egyik egyszerűen az, hogy a nyugat első generációs jógatanárai olyan indiai jógiktól tanultak, akik kultúrájuk, neveltetésük és hagyományaik szerint vegetáriánusok voltak. Ezt pedig sokan a jógához kötötték, a következő generációk jógatanárai is vegetáriánus életvitelt követtek.
A második, talán mélyebb és filozófikusabb magyarázat Patanjali Jóga Szútrájában gyökerezik. Ez az az írás, ami sok jógát gyakorló számára mutat utat, és tartalmazza a jámákat, a jóga erkölcsi elveit, az életvezetésre tett öt alapvető javaslatot. Első közülük az ahimsza, az erőszakmentesség. Az ahimsza azt jelenti, ne árts se gondolatban, se szóban, se tettben. Sokan az erőszakmentességet leegyszerűsítve úgy értelmezik, hogy az állati eredetű ételek fogyasztása nem elfogadható, hiszen ahhoz, hogy ezek az ételek az asztalunkra kerülhessenek, az állatoknak való ártás elkerülhetetlen. Sokan elfelejtik, hogy bár a Jóga Szutra univerzális szöveg, azt mégis az egyén saját helyzetére, egyénre szabottan érdemes értelmezni. És az ahimsza jelenti azt is, hogy ne árts más élő lénynek, de ne árts magadnak se. És vannak olyanok, akiknek a vegetáriánus étkezés nem megfelelő, nem jutnak a nekik szükséges tápanyagokhoz a csupán növényi étrenddel, vagy éppen nem jutnak hozzá friss zöldségekhez gyümölcsökhöz, és maguknak ártanak a hús nem fogyasztásával. A jóga tehát nem szabja meg, hogy ehetünk-e húst, vagy sem. Bevallom, én magam nem vagyok vegetáriánus, még ha mostanában nem is eszem húst.
A jóga unalmas és lassú
“Szóval ülsz a földön, és csak nyújtasz. A jóga egyszerűen nekem unalmas, vontatott és lassú.” Na, ezt tényleg sokszor hallottam már. Na persze ezt megítélni roppant szubjektív, de hajlok arra, hogy kijelentsem, ez bizony nem így van. Talán a fentiekből is kiderül, hogy a jóga nagyon sokféle és nagyon sokféle módon lehet gyakorolni. Rengeteg különféle iskolája ismert, és ahogy utaltam rá korábban, szinte minden nap bukkan fel valami új ajánlat, amiben a jógát kombinálják valamivel. Egy biztos, hogy ha csak a jóga fizikai gyakorlását, a pózokat, az ászanákat vesszük, akkor is sokféle gyakorlásból választhatunk. Vannak olyan dinamikus irányzatok, amik igencsak próbára teszik a fizikai állóképességet, a kitartásunkat, az erőnlétünket és keményen megdolgoztatják az izmokat. Vannak olyan irányzatok, amik repetitív pózokkal dolgoznak, mások szabadon kombinálják egy-egy sorozatban az ászanákat. Vannak olyan irányzatok, amik a nyújtást, az ellazulást célozzák meg, és a hosszú időn át kitartott testhelyzetben a test szinte magától süllyed bele a pózba, mélyül el és nyúlnak a mély izmok. Vannak olyan irányzatok, amik megengedőek a zene használatával, máshol az elme is megpihen a csendben. Mindenki választhat a saját igényei és vérmérséklete alapján. Csak azért, mert láttál az ablakon át egy jógaórát, ami nem volt szimpatikus, kipróbáltál egy stílust egyszer-kétszer, ami nem jött be, még nem jelenti azt, hogy a jóga nem neked való, vagy unalmas, csak azt, hogy még nem találtad meg a neked való irányzatot.
Azt javaslom, less a tévhitek mögé, felejtsd el mindazt, amit a jógáról hallottál korábban és ha még nem tetted, tapasztald meg magad, hogy milyen a jóga neked. Szerezz tapasztalatot több stúdióban, különféle tanárokkal, többféle konstrukcióban, találd meg azt a típusú jógagyakorlást, ami neked leginkább megfelelő. És ha semmi sem jön be? Előfordulhat. Lehet, hogy még nem találod benne a helyed. Nem egyedülálló, hogy valaki az ötvenes-hatvanas éveiben kezd el jógázni. Mert azt is lehet…
Ha kipróbálnád a jógát, biztonságos környezetben, a saját igényeidre szabva, keress meg, és segítek kitalálni, hogy milyen a te jógád.